A következő címkéjű bejegyzések mutatása: derékpántos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: derékpántos. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 10., kedd

"Mit ajánlotok újszülött hordozására? Kötözgetni nem szeretnék..."

Ez a kérdés nagyon gyakran előjön. Mivel a hordozás sok anyukánál szükségmegoldásként merül fel (pl. mert a baba letéve folyton sír; utálja a babakocsit; babakocsitól az x. emeletig vagy boltba leugrani kellene valami, stb.), nem szeretnének nagyon "mélyre menni". Nem vágynak sok új ismeretre, és nem akarnak sokat költeni a dologra. Ez érthető, de aztán csak-csak előkerül, hogy a babának a legjobbat szeretnék, vagyis legyen optimális a pozíciója. 

Szóval kéne egy eszköz, amit nem kell kötözgetni, kényelmes, az újszülöttnek is tökéletes, és még megtanulni sem kell... Ja, és lehetőleg kezdettől végig jó lesz. Hááát...
Ilyenkor klasszikusan azt mondjuk, hogy karikás kendő, mert erre minden fent említett szempont áll, egyedül a második csorbul némileg, hiszen a lefogott félkar nem teszi lehetővé a magas pontokra teregetést:P, a féloldalasság pedig kb. 9-10 kilótól elég megterhelő tud lenni. Addig viszont van egy eszközöd, amivel fél perc alatt magadra applikálod a babát, relatíve hamar megtanulható, szoptatni is könnyen lehet benne, és nem iszonyúan drága. Kötözgetni klasszikus értelemben nem kell, de az elve hasonló, mint a hosszúkendőé.

De hogy végigvegyük a szempontokat:
Karikás kendő. Forrás: amazon.com
1. Ne kelljen kötözgetni: mielőtt jobban belefolyna a dologba, szinte minden szülőnek nagyon fontos. Úgy véljük, hogy valami iszonyú nehezet kellene elsajátítani, "ráadásul nincs is kézügyességem", és oké, hogy a babának ez a legjobb, de ha rosszul kötöm, mindjárt nem legjobb, akkor nem jobb mégis egy mei-tai rögtön?... Nem...!:) Ebben a cikkben próbáltam összefoglalni, hogy mit tudnak az egyes eszközök. Míg a formázott hordozóknál a hordozó személy dereka határozza meg a baba terpeszszélességét (és széles hát esetén jó nagyra növeli), és sem a terpesztett guggoló lábtartás, sem az egyenletes megtámasztás nem valósítható meg bennük, a kendő képes ezekre. Ami a bonyolultságot illeti, a cipőfűző megkötéséhez szoktuk hasonlítani. Több izmot mozgat meg a kendőkötés, de kevésbé bonyolult;)


2. Kényelmes (a hordozó személynek): na ez szubjektív és nagyon eszközfüggő... De volt mei-tai-om, amely felvéve tíz perc alatt olyan lapockafájdalmat okozott, hogy hamar le kellett vennem. Próbáltam csatost, ami az én alkatommal mindenhogy kényelmetlen volt, felhúzódott a derékpánt, és megfájdította a derekamat. (Ezért mondjuk, hogy próbálni kell, lehetőleg minimum fél órát viselve az eszközt!) A kendőknél is van hasonló... Vékony kendő, egyrétegű kötés és nagysúlyú ded nem barátok.
Kendőt is lehet úgy kötni, hogy húzzon (ha nem egyenletes a meghúzás és ezzel együtt a feszesség), de alapvetően ugyanolyan kényelmes vagy kényelmesebb lehet a hordozó személynek, mint egy formázott. Ha kenguruval hasonlítjuk össze, nagyon határozottan a kendő javára billen a mérleg.
Belül zsebes keresztezett kötés. Forrás: wellroundedny.com

3. Az újszülöttnek tökéletes: nagy pluszpont a kendőnek. Karikás kendőben, kenguru kötésben, csípőkenguruban vagy batyuban fiziológiás pozícióban van a baba, vagyis úgy, ahogy magadhoz ölelve magától is helyezkedik. A kendő csigolyáról csigolyára megtámasztja, gyakorlatilag finoman "rád tapasztja" - nem ül, mint pl. egy csatosban tenné. (Az az ajánlás, hogy ne késztessünk babát olyan mozgásra, amelyet magától még nem tud produkálni, vagyis ne ültessük, ne jártassuk (bébikomppal se).)

4. És még megtanulni se kell: hát igen, a kendőt kell... De valójában a mei-tai-nak, a csatosnak, és minden más eszköznek is megvan a maga trükkje. Az a különbség, hogy utóbbiakban minden előzetes tudás nélkül is magamra tudom valahogy applikálni a babát, a kendő viszont tudás nélkül egy ijesztő, hatalmas anyagdarab.
Én még nem találkoztam olyan emberrel, aki ne tudta volna megtanulni. Egy egészséges felnőtt számára ez nem nagyobb kihívás, mint pl. az okostelefon használatát elsajátítani.

Batyuban újszülött:)
Forrás: becomingmamas.com
5. Biztonságos: sok szülőnél az billenti a mérleget a formázott hordozók felé, hogy ezeknél kevésbé tartanak attól, hogy kiesik belőle a baba. Úgy vélik, a fő szempont a minél kisebb kockázat - ami első körben nyilván érthető is. Azonban, ha jobban elmerülnek a témában, hamar kiderül, hogy így egyszerűen csak "orthopédiai kockázattal" cserélik le a "kiesési kockázatot". Rendben, nem fog kiesni a csatosból.. Csak homorítva, túlterpesztve, hátranyakló fejjel ülni benne, aminek a hatása nem bejósolható.
(Egyébként jópárszor kötöttem, de még sose ejtettem le gyereket, és nem is hallottam ilyen esetről. Amíg az ember pl. még csak gyakorolja a batyut, kanapé fölött köt. Érezzük, hogy mit tudunk, és a kendő ilyen szempontból a kompetenciaérzethez és a testképhez is sokat hozzátehet;))

6. Kezdettől végig jó (méretet tekintve): na, ez abszolút a kendőre áll. Bár a csatosokat is ezt hirdetve adják el, de újszülöttnek a már említett szempontok miatt nem ajánlanám (újszülött-szűkítővel sem, hiszen ebben is kizárt a kellő megtámasztás), totyogóknak pedig a legtöbb csatos szélessége enyhén szólva nem megfelelő már. Félig lelógó combbal utazniuk olyan lehet, mintha egy bárszéken ülnénk hosszan, láb-támasztás nélkül. Zsibbasztó. Mei-tai-t a szárak térdhajlatig igazításával tudunk megtoldani, de ez sem tökéletes megoldás, mert azon a szakaszonráterhelünk a gyerekre a saját tömegéből.

+1. Legyen (relatíve) olcsó: még egy pont a kendőnek. Lehet kapni kínai másolat vagy olcsó márkátlan csatosokat, de ezeket biztonsági okokból nem ajánlanám. (Vannak rémtörténetek használatkor eltört csatokról... A tartós csat sajnos nem olcsó.) Az újszülötteknek ajánlott eszközök között vannak (jó minőségű) kendőnél olcsóbbak, de mindben lehet kifogást találni. (Pl. a "babazsákok" (sling) a bölcsőtartás és a fulladásveszély miatt feketelistások, a kenguruk mindkét érintettnek igen kényelmetlenek, a babára nézve több szempontból problematikusak, a mei-tai-ról pedig már volt szó - ráadásul relatíve olcsón csak nem-állíthatósat kapnánk.)
Ha használt hordozóban gondolkodunk: a használt kendők sokszor hibátlanok, viszont betörtek, azaz gyakran kényelmesebbek használatkor, mint újként. A formázott hordozók viszont nem mindig őrzik a minőségüket - ld. fakulás, szivacs vékonyodása, csatok amortizálódása, derékpánt "megtörése"...
A "legyen olcsó"-nál mindig eszembe jut, hogy míg egy babakocsira nem ritkán kiadnak a szülők sok-tízezres összegeket, a hordozóeszközt nem okvetlenül tekintik járulékos költségnek, inkább az anya hobbijának, vagy nem is tudom. Én a fontossági sorrendet megfordítanám..;), de ettől még érthető, hogy amíg nem tudják a szülők, hogy "beválik-e", nem szeretnének hordozóra költeni (- bár, ha úgy vesszük, a babakocsi sem mindenkinek válik be:)). Szerencsére ma már sok hordozós klub van, ahonnan lehet eszközt bérelni kipróbálásra!


Számomra a 3. pont abszolút elsőbbséggel bír, ezért kezdtem kendőzni kezdeti ellenérzéseim ellenére. Idő kell ahhoz, hogy túllépjünk a sárba lógó szárak gondolatán (ami amúgy sokkkal ritkább eshetőség, mint kezdetben elképzeljük:)) és időt adva neki magabiztossá váljunk, de onnantól nagyon izgalmas korszak vár ránk:D Ha kedvet kaptál bepillantani, kötés videók itt.

Ha még mindig úgy érzed, némi saját tapasztalat birtokában is, hogy kendő semmiképp-soha... - akkor hívj tanácsadót:D, de ha valamiért még mindig nem és nem és nem, akkor vannak eszközök, amelyek ugyan nem képesek a fiziológiás pozíciót biztosítani, de egészséges babával saját felelősségre működhetnek. (Ajánlani nem szoktam őket, mert ajánlani olyat szeretek, ami optimális pozíciót nyújt:).) Ilyen kompromisszumos eszközök:
Rugalmas kendő: bár ennél is fontos lenne a pontos kötés, a pontatlanság nem látszik, így a szülők nagyobb magabiztossággal nyúlnak hozzá. Belül zsebes keresztezett kötést ajánlunk vele. Pontos kötéssel majdnem annyit tud, mint egy szövött kendő:) Sokkal jobban amortizálódik, mint a szövött kendő, ezért nem nagyon érdemes használtat venni belőle.
Close Caboo: enyhén túlterpeszt, főleg, ha a hordozó személy szélesebb alkat, a megtámasztás nem tökéletes. Mindenképp próbáljuk fel megvétel előtt, hogy lássuk, nem homorodik-e benne a babánk gerince. Fontos, hogy használjuk a harmadik réteget is, így biztonságos, és a megtámasztás is jobb. 
"Bébi tai-ok", pl. Didytai, Hoptye, Girasol Mysol: ezek kisbabás kendős mei-tai-ok, melyeket a gyártók újszülötteknek is ajánlanak. A derékpánt miatt az újszülött túlterpeszt, a pántos megoldás miatt a megtámasztás nem lehet tökéletes, de kompromisszumos megoldásként adottak. Fontos, hogy láb alatt vezetve kössük, hogy ne kerüljön terhelés a babára a rajta átmenő pántok miatt!
Állítható kendős mei-tai-ok, félcsatosok: mivel állíthatók, az újszülötteknek való legkisebb állásban kicsit kevesebbet tudnak, mint egy nem-állítható "bébi tai", hiszen az összehúzás a body támasztó képességét visszaveti. Előnyük viszont azokkal szemben, hogy hosszabban kihasználhatók. Pici újszülöttnek nagyon-nagyon nem szívesen mondanám ezt az eszközt. Itt is fontos a láb alatt vezetés:) Konkrét márkák Magyarországon: Csengelino, Enidoo, Lujzus, Anci...

Utóirat: végigjátszottam, hogy tényleg lepontozom az eszközöket, de használhatatlan lett az eredmény. Nem csak azért, mert a megítélés mindig egyéni, hanem mert egy ilyen pontozás vészesen leegyszerűsíti a dolgot, pedig az adott élethelyzet elsődleges szempont a választásnál.



2014. november 9., vasárnap

Az optimális babapozíció a hordozóban

A facebookos kérdezős csoportban sokszor kerül elő, hogy "de hát a mei-tai-ban is köldökig ér a babám térde...". Könnyű elveszni az információk sokaságában a tekintetben, hogy milyen pozíció is volna tökéletes a baba szempontjából, és ez nehezíti a jó eszközválasztást. Ezért szerettem volna egy összefoglalót a babapozíciókról a hordozóeszközökben.

A legfontosabb, hogy nem ugyanazt várjuk el a különböző eszközöktől.


Milyen az optimális babapozíció a kendőben (pl. kenguru, batyu kötésben), karikás kendőben? 

- A kendő megtartja a baba természetes 60-90°-os terpeszét.
- A baba térdei a saját köldöke magasságáig érnek, vagyis kb. 110-120°-ot zárnak be a combjai a hordozó személy törzsével.
- A kendő csigolyáról csigolyára megtámasztja a babát.
- A baba nem görnyed benne, hanem egyenletesen, a maga természetes pozíciójában (amelyet eszköz nélkül magunkhoz ölelve is felvesz) hozzánk simul. Onnan tudhatjuk, hogy görnyed a hordozóban (nem pedig a természetes C görbületet veszi fel a háta), hogy a felsőteste nem tapad ránk, enyhén eltávolodik tőlünk.

A sokat idézett kép az optimális pozícióról.
A babapóz a kendőben azonos a karunkban
felvett helyzetével. Forrás: jeportemonbebe.com
A fiziológiás pozíció; kendőben, bugyor-alapú kötéseknél erre törekszünk.
Forrás: http://batyuklan.blogspot.hu/2010/12/ujszulott-hordozasa.html

Az itt leírt pozíciót hívjuk fiziológiás pozíciónak, mivel azt képezi le, ahogy a baba magától is helyezkedik, mikor magunkhoz öleljük. A leírt lábtartás, amelyet a hordozóeszköz megtámogat, a terpesztett guggoló lábtartás (TGL). (Azért vezették be ezt a kifejezést, mert a "békapóz" és "M-tartás" nem tudja tökéletesen visszaadni, miről is van szó.) Bővebben ld. itt.

Demóbaba kenguru kötésben (Didymos Katja)
A térdek kívánt magasságának csak a mellünk
szabhat határt;) (Érdemes nem-túl-magasra kötni:))
Kenguru, batyu, csípőkenguru kötésben, karikás kendőben (előre vagy oldalra kötve) megvalósul a TGL. Sok olyan kötés létezik viszont, amely nem képes tökéletesen megtámogatni ezt a pozíciót, a legismertebb talán a belül zsebes keresztezett. Itt a kendőszárak vízszintesen futnak, nem U alakban, mint a fent említett kötéseknél, így nincs, ami jelentősen megemelhetné a baba térdeit a popsijához képest.
(Köldökig érő térdet ennél a kötésnél csak úgy eredményezhetünk, ha az előrehozott szárakat behozzuk térdhajlatig (alapesetben az ülőgumók alatt keresztezzük őket) - azzal együtt, hogy a baba hátán futó kendőrész laza; máskülönben a babának ez az átpozicionálása nem valósítható meg. De ha pontozni kellene egy így "köldökösített" belül zsebest és egy szép feszesre kötöttet, ahol nem ér köldökig a térd - utóbbi győzne;).)
Ezzel együtt ez a kötés (egészséges baba esetén) ott van az ajánlottak között.
A pozícióról még ld. ezt a cikket.


Milyen az optimális babapozíció a derékpántos eszközökben? (mei-tai, Bondolino, csatos hordozó (SSC))

- A baba terpesze a lehető legkisebb... - ha lehet ilyet mondani, hiszen adott a baba, a hordozó személy, és adott a hordozó is. A legmeghatározóbb itt a hordozó személy derékbősége. (Minél nagyobb a derékbőség, annál szélesebb terpeszt határoz meg a derékpánt. Amennyire lehet, törekedjünk a kis terpeszre, pl. derékra kötve a pántot kisebb lesz, mint csípőre kötve, ha hölgy a hordozó személy:)...) Csak nagyon vékony hordozó személy és elég nagy baba kombinációjával valósítható meg a 90° - de optimális esetben nem sokkal nagyobb ennél a baba terpesze (max 110°, ha már). A túl széles terpeszt azért próbáljuk kerülni, mert hatására homorodik a baba háta, vagyis olyan pozícióba kényszerül, amelyre még nincs készen, ha a felsőtestét még nem tartja önállóan. A kényszerpozíció kihat az izmokra, inakra, ízületekre, egyes izomcsoportok idő előtti erősödéséhez vezethet (ami későbbi tartásproblémák alapja lehet).
Kéthetes gigaded (5 kiló körüli) Bondolinóban.
Az eszköz aránylag feszesre húzott, a body-szélesség
megfelelő, de a terpesz jóval nagyobb az optimálisnál...
Már nem tenném (bele).
(Szoptatási célból alacsonyra kötöttem.)
- A baba combja vízszintesen legyen benne. Ha a terpesz nagyobb 90°-nál (és ez általában így van), a popsihoz képest megemelt térd csak kényelmetlenné teszi a túlterpesztést - arról nem is beszélve, hogy túlnyújtja az izmokat, és nem segíti a combcsont optimális vápába illeszkedését. Vagyis ha - azt vélve, hogy így köldökmagasságig emelhetjük a baba térdeit (ld. bugyrosított kötés) - lazára vesszük az eszközt, valójában csak a hordozóba ültetjük a babát ahelyett, hogy egyenletesen megtámasztanánk vele. Szóval derékpántos babahordozótól nem várunk el köldök magasságig érő térdet!!
- Minél inkább megtámasztja a baba gerincét (- ezért ajánlják a tanácsadók a kendő anyagú eszközöket; de nyilván a legjobb mei-tai sem támasztja a baba gerincét olyan egyenletesen, mint a 14-16 ponton meghúzott kendő...). A kendő anyagúak hátránya lehet viszont, hogy nagyobb súlynál a body megereszkedhet, így a "vízszintes combok" kitétel nem megvalósítható. (Csatos esetében nem szoktam a kendősre voksolni, erről ld. majd ott.)
- Nem várunk el "C-alakú gerincet" - az azt jelezné, hogy a baba görnyed a laza hordozóban (vagy keresztcsontján ül a bugyrosítottban), de igyekszünk, hogy ne is homorítson a baba (bár ezt kis valószínűséggel érhetjük el).

Csatos hordozóknál, láb fölött keresztezett mei-tai-oknál látunk legtöbbször odalapulást. Mei-tai-nál a kereszt lapítja a hordozó személyre a babát, csatosnál a vállpánt body-csatlakozója fut legtöbbször a baba derékmagasságába; ott meghúzza a body-részt, enyhe, de érezhető nyomást gyakorolva a baba gerincére, homorításra késztetve a hátát. Emiatt és a túlterpesztés miatt a baba nem tudja kényelmesen a hordozó személy hátára hajtani a fejét, ha elalszik, a feje hátranyaklik (csak az alvócsuklya fogja). Laza formázott hordozó esetében fölfelé néző arccal alszik, ami szintén a túlterpesztés okozta homorítás jele, még ha csak a gerinc nyaki szakaszán látszik is.
Alvás tehermentes pozícióban (kenguru kötés), illetve nem tehermentesben (laza mei-tai)
Forrás: http://www.littlegreenangels.com, http://wearingyourbaby.co.nz
Az egyoldalú izommunkára késztetés, amelyet a csatos kivált, beleszólhat a gerinc környéki izmok természetes fejlődési menetébe; a laza eszközökben való ülés nem tehermentes kisbaba-gerinccel; a túlterpesztett pozíció nem segíti a csípő optimális fejlődését. Ezért ajánljuk azt, hogy lehetőleg totyogó kor előtt ne használjunk csatost.
A csatosokról külön cikk itt.
/A képen a Bondolinónál jól megfigyelhető, hogy a body-t enyhén öblösre gyártják, a térdek okvetlenül feljebb kerülnek, mint a popsi - talán ez a fajta kialakítás is kelti a szülőkben azt a képzetet, hogy a derékpántosokban is cél a köldökig érő térd...

Ez a cikk általános ajánlásokat fogalmaz meg, a személyre szabott ajánlás természetesen ettől eltérhet, hiszen minden szülő-baba páros más és más, saját szükségletekkel és korlátokkal.