Így kötöm - Batyu

A batyu újszülött kortól végig használható háti kötés, minden háti kötés alapja. Fiziológiás pozíciót tud, ha jól kötjük. Kicsi babánál a combok nem terpesztenek túl, hanem érezhetőek a háton - hiszen a terpesz nagyságát a bugyor határozza meg -, így kivitelezhető vele a 60-90°-os terpesz - 120°-os térdemelés adta optimum. A kisebb babák a természetes kifózist ("C alakú hát") mutatják, a nagyobbak éberen "egyenes" háttal helyezkednek el a batyuban. A felső szegés holléte a karikással egyező módon alakul: fül felső vonala újszülöttnél, fejét tartónál nyakig, felsőtestét tartónál hónaljig.

Batyu fekve csomagolt babával

A kendőt egyenletes felületre terítem, a középjelzésnél kisimítva. A babát ráhelyezem, a kendő felső vonalához igazítva (ld. a leadben). Terpeszben térdelek elé, hogy ne váltsam ki a lépegető reflexet. Összegyűjtöm a lenti részt nem-szabályosan (hogy ne vághassa majd a térdhajlatát), ezt térdhajlatba illesztem (a térdek zárva!), majd tenyereimet oldalról végigvezetem alulról fölfelé, közvetlenül a baba mellett; a hüvelykujjaim mozdulatlanok, a többivel gyűjtöm fel a tenyereimbe az anyagot, vigyázva arra, hogy ne húzzam lefelé, csak szedjem össze. A babát szorosan körbeveszi a kendő, a térdeit a köldöke szintjéig emeli, vagyis jó esetben úgy látható, ahogy a hátamon lesz a bugyorban. Minél följebbi ponton összefogom a kendőt. Ha lazaságot látok, kihúzom. Én bal vállamra gördítem majd fel a dedet, úgyhogy a szárakat jobbra teszem ki.

Jobbkezes vagyok, így jobb jobb kezem fogja össze a babacsomagot, hüvelykujjam van a baba álla vonalában (ha újszülöttről beszélünk). Ha ez megvan, jobbommal elfordítom a babát, bal alkaromat pedig alá fordítom, ld. kép alant.

Ezután finoman az alkaromra fordítom a babát. A popsija a könyökhajlatba esik, a lábai túllógnak a könyökhajlatomon kifelé.

A bal felkaromat finoman megemelve a babát a vállamra gördítem. Végig megtámasztom az ujjaimmal a fejét.

Kis igazgatással a baba a lapockáim közé kerül. Most a bal vállamon különválasztom a szárakat, majd a fejemet előrehajtva a jobbommal átemelem a jobb szárat - közvetlenül a fejem felett - a jobb vállamra.

Ha sikerült megőrizni a csomagolás szorosságát, a babát végig érzem közvetlenül a hátamon. (Ha azt érzem, hogy eltávolodott a felsőteste, egybefogva az egyik kezemmel a szárakat, a másik kezemmel előrevezetve és meghúzva a felső szegést, közelítem.)
Most egyik kezembe fogva mindkét szárat, leeresztem a babát addig a szintig, ahol már kényelmesen el tudom érni alulról a popsiját. (Ez általában az alsó bordaív szintje. Nagyobb babát annyira eresztek le, hogy a szemvonala a vállam fölé essen.) A szabad kezemmel csekkolom az ereszkedését. Kiegyenesedve állok. (Ha közben a felső szegés lazul, előrevezet - meghúz.)
Ha a térdfelhúzás rendben, úgy igazítom a vállamon lévő szárakat, hogy az alsó szegést lefedje a felső, így a felsőt megfeszítve lefogódik az alsó is.

 Így már elengedhetem az alsó szegést. Karjaim nyújtva (így nagyobb az erőkar, egyszerűbb húzni); egyik kezemmel feszesen tartom az egyik szárat, másikkal felülről lefelé meghúzom a másik szár sávjait, és a meghúzottakat átadogatom a szárat tartó kezemnek, ahogy alant látszik. Nem egyszerre veszem át a sávokat, hanem megosztva az ujjaim között a stádiumokat - ez nagyon fontos, csak így védhető ki, hogy átvételkor időlegesen elengedjem a már meghúzott sávokat, lazaságot víve a kötésbe. Alkarból húzok, nem csuklóból.

Annyira húzom meg, hogy még pont ne emelkedjen meg a babám. Ha kész ez az oldal, a meghúzogató kezembe veszem a kész szárat, és a másik kezemmel adogatok ennek, ugyanígy a felső szegéstől indulva. A végén hátranyúlok a felső szegésért, ameddig csak tudok, előrevezetem, majd meghúzom. (Fontos, hogy hátranyúlva még csak előrevezess, ne húzz!)
Másfelet-másfelet csavarok a két száron befelé derékmagasságban, még mindig feszesen tartva őket.
Ezután megint két kézbe fogom a szárakat. Feszesen tartva hátraviszem őket, a baba lábai fölött a térdhajlatában vezetem. Keresztezem őket, és a lábak alatt előreviszem, még mindig vigyázva, hogy feszes maradjon. Elöl lapos csomót kötök.
Hátranyúlok, megigazítom a térdeket, ellenőrzöm, hogy a lábszárak függőlegesen és szimmetrikusan állnak-e (ha nem, beigazítom), illetve ha az előremenő vízszintes szárak lazák lennének, vagy lennének bennük laza sávok, helyrehozom, és kioldom, majd újrakötöm a csomót.

Levétel: összenyomom a csomót, ezzel meglazul, kioldom. A keresztet kibontom, a jobb oldali szár a jobb kezembe kerül, bal a balomba. Mindkettőt bal kézbe fogom derékmagasságban, és elkezdem ereszteni úgy, hogy a karom balra tendál, így a baba a jobb csípőmre ereszkedik le a jobb hónom alatt. A jobb kezem végig a popsijánál van, mikor elérhetővé válik, két kézzel megfogom, lebontom róla a kendőt.
 
Mire figyeljünk?
 
- Figyeljünk a fiziológiás pozíció megvalósítására! Gyakori, hogy a combok vízszintesen futnak, a térdek nem érnek köldök magasságig. (Ha a baba nem hagyja magát szorosan csomagolni, érdemes már háton korrigálni, ld. videóm)
- A fő kulcs a csomagolás. Feszesen csomagoljunk, a kendő ne vessen ráncot a baba hátán, minden felesleg a térdhajlatban legyen!
- Ne dőljünk előre meghúzásnál, mert úgy egyre följebb másznak a sávok, és a baba nyakánál felgyűlik az anyag, miközben a térdhajlatából kivándorol. Egyenesen, vagy, amikor sikerül, homorú háttal álljunk azután, hogy a leengedésnél meghúztuk a felső szegéseket.
- A szélső sávokat ne a szegővarrást fogva húzzuk meg, hanem a varrás vonalától 1-2 centire, mert a varrás vonalán jobban húzódik, bevághat a baba testébe.
- Figyeljünk az egyenletes meghúzásra! Ha egy sávot jobban meghúzunk, pl. a térdhajlatban jól megrántjuk az utolsó sávot "biztos, ami ziher", azzal a többi sávot lazává tesszük, és a nagyon meghúzott sáv be is vághat a baba combjába/térdhajlatába.
- NE engedjük el a szárakat, egyiket sem! Nem kell foggal, állal, stb. fogni, ennél a kötésnél teljesen simán lehet kézzel fogni a szárakat:)
- Ne húzzunk túl erősen, mert a baba felvándorol, gyakran a kendő is a baba hátán, illetve gyakori, hogy a jó csomagolás ellenére a túlhúzott popsi-vonali sáv megemeli a popsit, így a térdek már nem érnek fel a baba köldökéig.
- Mikor hátravezetjük a megcsavart szárakat, vigyázzunk, hogy ne ereszkedjen meg hirtelen (ezért lényeges, hogy „élhető” magasságban legyen a baba popsija, érjük el a kezünkkel, és hogy kellően lent fogjuk a szárakat meghúzásnál).
- Gyakori hiba, hogy túl alacsonyra kerül a kereszt, átmegy a baba lábszárain, így terhelve, nyomva őket.
- Ne szorítsuk meg a keresztet! A bugyor tartsa a babát, ne a kereszt! (Ha a keresztet meghúzzuk, zsibbadni, lilulni fog a lába, hiszen oda terhelődik a súlya.)
- A kereszt után előrevezetett szárak vízszintesek legyenek! Ha a csomó nem egy szinten van a kereszttel, lazává válik a kötés, hiszen a lazaság mozgás közben a tömeg, azaz a baba felé vándorol.
- Ha hosszú a kendő, természetesen hátravezethetjük, de csak a csomó megkötése után érdemes, különben a kötésbe lazaság kerül, ami a tömeg, azaz a baba felé vándorol - és ahhoz vezet, hogy a kendő húzni fogja a vállunkat.
- Mindig dupla csomót kössünk, a szimpla nem biztonságos.
- Ha jó a kötésünk, a baba egészen ránk simul, érezzük a lélegzését. Nem szabad, hogy görnyedjen a kötésben, mert ez fulladásveszélyes! A légutak legyenek szabadok! Pont emiatt ne érjen a fül felső vonala fölé a felső szegés.
- A baba öltözéke ne legyen túl meleg, de a lábát hőségben is takarja nadrág térdhajlat alattig, különben nyomot hagyhat a kendő, hiszen egy egyentlen felületre esik a baba tömegének egy része. Ne kössünk rugdalózóban, mert nem engedi kellő mértékben behajlítani a lábat, akadályozza a lábfej mozgását, beindíthatja a járóreflexet. (Egy mérettel nagyobb rugi jó lehet.)

Videók:
Csomagolás https://www.youtube.com/watch?v=nYG98KBVrWE

https://www.youtube.com/watch?v=pyEXcX9XjjU

Levétel: https://www.youtube.com/watch?v=OBLo1VA6S9g

 

Saját gyöngyszemem. Én ezt a csomagolást jobban szeretem, gyakran a szülők is inkább ezt választják megtanulni. https://www.youtube.com/watch?v=sxRWPF3PT-k

Nem csomagolódó babával ezek is jó módszerek:
https://www.youtube.com/watch?v=ofn4vJoTMWY
https://www.youtube.com/watch?v=TcvPdSke5PE

Az itt olvashatók nem helyettesítik a személyes tanácsadást. Mindenki saját felelősségére használhatja. Jó kötést!

Így kötöm - Karikás kendő

Karikás kendőben némi rutinnal fél perc alatt magunkra applikálhatjuk a babánkat. Újszülött kortól használhatjuk elöl- és csípő fölött hordozásra is. Az újszülöttnek a fül felső vonaláig érjen a felső szegés, ahogy nő, egyre lejjebb kerülhet, kalimpáló babák a hónalj vonalát preferálják. Az oldalakat ajánlott cserélni a baba és a hordozó személy érdekében is. Változó, hogy ki meddig bírja/szereti használni a karikást, a féloldalasság miatt 10 kg körül hosszabb távon általában kényelmetlenné válik.

Baba a bal csípő fölött.

Ez a leírás csak lehetőség, nem csak így lehet jól kötni!

V. Little Frog Boulder Opal karikásban

Átterítem átlósan a hátamon a kendőt. A karika a jobb mellem fölött van, a hónaljam felé.

Bal kezemmel megfogom belülről a kendő alsó szegését. Megragadom, és ennél fogva vezetem át a karikákon (mindkét karikán egyszerre) alulról az egész köteget, úgy, hogy a megragadott rész kerüljön felülre a karikákban. (Így megfelelő a csavarás iránya.)

Úgy csinálom, hogy a bal csípőcsontom kiálló felső része (csípőtaréj) fölöttig érjen a kendő alja. (De a megfelelő bugyorméretet a babaméret is meghatározza.)

Megint csak az említett szegésnél fogva bevezetem az alsó karikába az előbb mindkettőn átbújtatott kendőrészt.

Elrendezem a karikán a kendőt, vagyis a karikát átfogva egyenletesen ráncolom és a markomba gyűjtöm az anyagot a karikán.

Feljebb teszem kicsivel a karikákat, a vállcsúcs alá vagy a vállcsúcsra (bár nem feltétlenül kellene, de általában kicsit csúszni szokott a karika lefelé, ahogy kötünk), majd bugyrot képezek, a hónaljamig felhúzom a (most már) felső szegést, hátul eligazítom, hogy a lapockámnál is kijjebb jöjjön.

Megfogom a babát, bal vállamra fektetem, jobb kezemet alulról bevezetem a bugyor alá, megfogom vele a baba lábait, lassan eresztem bele a kívánt szintig (vagyis a csípőtaréj fölött (nem az oldalamon, hanem „elölebb”)), míg a balommal vízszintesen tartom a felső szegést. 

Kicsi baba esetén fül felső vonaláig ér a felső szegés (fejét jól tartónál nyakig, nagyobbnál hónaljig) . Annyira teszem oldalra, hogy a felkarjaink egymás mellé kerüljenek. 

A felső szegés hátsó lazaságát átvezetem a karikához. A babát tartva meghúzom, az alsó szegést szintén (egy centivel a varrás fölött, hogy ne vághasson be!), így már leesésbiztos. A baba hátán egyenletes és sima az anyag, az egész maradék köteg a baba térdhajlatába kerül: minden érzékelhető felesleget előrevezetek a térdhajlatban a karikához, majd a baba lábai között kettőnk közé nyúlva kihúzom a térdhajlataiba egyik, majd másik lábánál is (nem húzom hasig!). 

Sávonként meghúzom a kendőt (kb. 8 húzás), „csíkot a csík felé”..., "napsugarasan"..., lentről fölfelé. A baba oldalainál végighúzom a kezem, ahol lazaságot találok, elvezetem a karikához, és kihúzom.

Ha kész, végigsimítom a kezeimmel a baba hátát, megigazítom a térdét.

Levétel: az alsó karikát elemelve meglazítom kicsit a kötést, másik kezemmel tartva a babát. Alulról kezdve eltávolítom a kendőt a baba popsijáról, hátáról, fejéről, így kibújtatva őt.

Demóbaba karikásban előre kötve, a kendő Girasol Snow Flame

Mire figyeljünk?

• A baba valamelyik lába lejjebb kerülhet, mint a másik, az elöl lévő akkor, ha csak húzom, de nem vezetem kellőképpen előre a térdhajlati részt; a hátulsó akkor, ha jól előrevezettem, de aztán laza marad a meghúzás. Előbbi gyakoribb.
•  Egyenetlen rendezgetés esetén egy-egy sáv laza maradhat, ezt utána nehéz rendbe hozni, és meghúzásnál egymásra másznak a sávok.
•  Gyakori hiba szokott lenni a lazaság előrehozásának elmulasztása. Ha csak húz, húz az ember, könnyen lehet, hogy ferdére húzza a babát, mert a baba felsőteste előremegy, míg a popsija marad. A másik gond ezzel, hogy ha nem viszem előre a lazaságot, hiába húzok, laza marad összességében.
• Szintén hibalehetőség, hogy az egész kendő laza marad, inkább csak megtámogatja, mint tartja a babát, aki eközben a hordozó személy medencéjén ül. Ha jó a kötés, simán el merem engedni a babát.
• Ha túlzottan oldalra kerül a (nagyobb) baba, a hordozó személy kénytelen hátrahúzni a vállát, hogy a babáé elférjen. Kényelmesebb, ha a baba válla és a hordozó személy felkarja egymáshoz ér, de a hordozó személyé nincs a babáé fölött (a baba nincs egészen oldalt!).
• Gyakori hiba, hogy túl nagy bugyrot képezünk. Ilyenkor is elhúzódhat a baba felsőteste, mivel sokat kell húzni a feszesség eléréséhez.
• A baba popsijának helye az, ami meghatározza a helyzetét, nem a felsőtestéé! Oda tegyük a popsit, ahova tenni szeretnénk a babát, és a popsit tegyük át, ha át szeretnénk helyezni (előrébb vagy jobban oldalra, pl. szoptatáshoz).
• A felső szegés vízszintesen fusson! 
• Figyeljünk rá, hogy mikor a felső szegést meghúzzuk, vízszintesen húzzuk, ne lefelé.
• Ne kerüljön anyagfelesleg felülre! Minden anyagfelesleg a térdhajlatba menjen!
• Ha a térdek nem érik el a baba köldökmagasságát, az egész térdhajlati kendőrészt együtt kezelve feljebb vihetők. A térdhajlatba került kendőrészt (az egészet átfogva!) egészen hátulról vezessük a karikákig a baba térdhajlatain keresztül, és a karikákon túl szintén egy egységként megragadva húzzuk meg.
• Ha kisebb babát kötünk, ne tegyük magunk köré a combjait, mert túlterpeszthetjük, illetve kényszertartásba kerülhet a térd - ld. kép. Csak akkor legyenek körülöttünk a combok, ha már elég hosszúak ahhoz, hogy 90°-os legyen a terpesze, illetve úgy pozicionáljuk, ahogy a legtermészetesebb pozíciót veszi fel - függőleges lábszárakkal. (Ha a hordozó személy testesebb, vagy pl. várandós, ez nem is mindig kivitelezhető. Nagy hassal nekem mindenhogy a hasamba állt I. térde.) Ahogy batyunál is, itt is jól kivitelezhető általában, hogy a térdek felénk legyenek ("belénk álljanak"), ne körülöttünk.

  

  A csípőm miatt kényszertartásba került V. térde.
  Érdemesebb lett volna csípő fölé kötni, nem előre.

  
  

• Ha karikásban lilul a baba lába, az azért lehet, mert nem egyenletes a meghúzásunk. Ezt tudjuk csekkolni: ha enyhén lazítunk a kötésen, és megragadjuk a térdhajlati részt, érezzük, ha egy ponton feszesség van benne. Ilyenkor kilazíthatjuk, és meghúzhatjuk újra, egyenletesen. Tudunk lazítani csak az adott szakaszon is, attól függően, hogy a karikákat milyen szögben emeljük el.
• Karikásnál mindig váltogassuk az oldalakat (hol jobb, hol bal oldalunkra kössük a babát) a hordozó személy gerince és a baba érdekében is (az lesz az aktív oldala, amerre néz; jó, ha ez nem mindig ugyanaz)!
• Figyeljünk a fiziológiás pozíció megvalósítására!
• Ne csuklóból húzzunk meg, mert ínhüvelygyulladást kapunk;) A kézfej egy vonalban legyen az alkarral!
• Ne tegyünk pelenkát, törölközőt a felső szegés alá! Egyrészt felesleges, mert megfelelő meghúzásnál teljesen jól támasztja a baba fejét a felső szegés, másfelől azon a szakaszon, ahova törölközőt tettünk, lazul a kötés feszessége, és ez az alatta lévő sávra is kihat (mivel laza meghúzás után nem következhet rögtön kellően-feszes).
• Ha jó a kötésünk, a baba egészen ránk simul, érezzük a lélegzését. Nem szabad, hogy görnyedjen a kötésben, mert ez fulladásveszélyes! A légutak legyenek szabadok! Pont emiatt ne érjen a fül felső vonala fölé a felső szegés.
• A baba öltözéke ne legyen túl meleg, de a lábát hőségben is takarja nadrág vagy lábszárvédő térdhajlat alattig, különben nyomot hagyhat a kendő, hiszen egy egyenetlen felületre esik a baba tömegének egy része. Ne kössünk rugdalózóban, mert nem engedi kellő mértékben behajlítani a lábat, akadályozza a lábfej mozgását, beindíthatja a járóreflexet. (Egy mérettel nagyobb rugi jó lehet.)

Ajánlott vidi: https://www.youtube.com/watch?v=-xcykIw58kw

Meg a sajátom is: https://www.youtube.com/watch?v=M4OBym7Zx3M

 Az itt olvashatók nem helyettesítik a személyes tanácsadást, mindenki saját felelősségére használja. Jó kötést!