Vitaminok, gyógyszerek, masszázs a terhesség alatt

Az ember lánya hajlamos elveszettnek érezni magát a terhesvitaminok, nyomelemek és ilyesmik világában: mi felesleges, mi fontos? Amit erről összeszedtem, persze nem szentírás, csak a saját tapasztalataim és véleményformálásom, de hátha másnak is hasznos lehet.

Vitaminok, ásványi anyagok, gyógyszerek és egyéb javak

A terhesség legelején (első 12 hét, vagy már előtte) fontos a folsav szedése (vagy egyél sok olyan ételt, amiben van…). Téli babavárásnál fontos a D-vitamin szedése; sokfélét lehet olvasni erről, de én hajlamosabb vagyok azt elhinni, hogy napi 4-5000 NE-t kellene szedni belőle a terhesség alatt (vagyis jóval többet, mint amennyi a terhesvitaminokban van). Az omega-3 is igen sok előnnyel bír (de szerintem egyáltalán nem kell mindennap, elég úgy heti 2-3-szor, de ha eszel chiamagot, ennyiszer se). 

Általában a terhesvitaminokról: én az első terhességkor hármat próbáltam, ami ma jellemzően kapható: Elevitet, Gravidát, Femibiont. Arra jutottam, hogy legközelebb, ha babát várok, csak kb. 2-3-naponta fogok szedni, nem naponta, és kiegészítem szükség szerint D-vitaminnal, omega3-mal, kalciummal és magnéziummal. Amúgy meg a vérkép információkat ad a szükségletekről. 

(Nem tudom, hogy igaz-e a legenda a vitaminok-nagy baba összefüggésről, de a mi babánk 4 kilóval született, igaz, jó pár tábla csokit is elkoptattam a terhesség alatt...)

Aztán hogy mit tettem végül "legközelebb": a 2. terhességemkor magnéziumfüggő lettem, nyújtott felszívódású Mg-ot (napi 2,5) és Magne B6-ot (napi 2-3) is szedek, mert másképp keményedik és fáj a hasam, az izmaim, és tömény ideggörcs vagyok. Emellett kétnaponta szedek Elevitet és Femibiont felváltva - most tervezem leváltani a (jó drága) Femibiont csak Elevitre, háromnaponta szedett omega-3-mal, D- és C-vitamin kiegészítéssel. Szimpatikus volt még a Pharmaton Matruelle is.  
A magnéziumról annyit még, hogy a 36-37. héten abba kell hagyni a szedését, mert akadályozhatja a szülés megindulását.

Fontos megnézni minden gyógyszert, ha az ember beteg lesz, mert egy csomó mindent nem szabad szedni várandósan (meg szoptatósként), pl. sok torokfájás elleni szopogatós gyógyszert sem. Én torokfájásra a Tantum Verde gyógyszer különböző formáit (gargarizálós, spray, szopogató) alkalmaztam. Furcsamód meghűlés elleni teakeveréket sem ajánlanak ilyenkor inni, mert bizonyos gyógynövények meg fűszerek is bezavarhatnak (előbbi: pl. kamilla, utóbbi: pl. fahéj). (Michael Castleman Gyógynövény enciklopédia c. könyve szinte minden gyógynövény fogyasztását tiltja terhes és szoptató nők számára. Nem tudom, igaza van-e, vagy csak óvatos.)

Érdekes, de aránylag tudott dolog, hogy jobb nem simogatni idegen macskákat a terhesség alatt, mert van valami betegség (toxoplazma), amit ők terjesztenek, és ha még nem kaptuk el, a terhesség alatt jobb nem. Kerülni kell a lágy sajtokat (pl. camembert), és minden nem-egészen-átsült/megérlelt/stb. ételt, beleértve a forralatlan tejet is.

Ahogy arról értesülni fogsz, a várandósság alatt egy csomó vizsgálatra kell menni, minimum háromszor vért is vesznek. A legizgalmasabb szerintem a terheléses cukorvizsgálat (24-26. hét), amikor a terhességi diabéteszt próbálják kiszűrni (vérvétel, majd rém cukros lötyi ivása éhgyomorra (javasolt bele citromot tenni, és az első alkalom tanulsága: még otthon feloldani a cukrot a vízben...), majd 2 óra múlva újra vérvétel (másik karból;))). Vannak fakultatív vizsgálatok, amelyekről sok tájékoztatást nem kapsz, de ajánlják, noha kockázatuk is van. Erről Gaskin néni bővebben ír az Útmutató szüléshez könyv vége felé. A területi védőnődhöz is aránylag gyakran el kell látogatni (vizeletmintával, terhes kiskönyvvel, orvosi papírokkal).

Gyógytea, gátmasszázs, torna

Itt egy gyógytea recept, amit nekem szülésznő javasolt, de egyébként megtalálható A bába válaszol c. könyvben (Stadelmann).

Ugyanitt van szó a gátmasszázsról is - a 35-36. héttől javasolják elkezdeni a gátizmok rugalmassá tétele érdekében.

Én alkalmaztam, és vágni nem kellett, de kisebb repedés volt (na ja, 4 kilós gyereknél…). Ha minden összetevőt megveszel, annyi erővel akár a Weleda-félét is megveheted, olcsóbban jössz ki… De a mi fitotékás bácsink szerint (Kosztolányi Dezső téren, nagyon ajánlott Fito) puszta búzacsíraolaj is alkalmazható. Az viszont tény, hogy ha már az ember a hüvelybemenetnél matat, nem árt, ha fertőtlenítésül nem hagyja ki a rózsaolajat, az viszont nagyon drága (– a Weledában van).

Már a szülés előtt, meg utána is nagyon érdemes intimtornát végezni (Kriston Intim Torna, Kegel-gyakorlatok). Az intimtorna lényege a hüvely és a gát izmainak megedzése (az izmok elkülönítése és külön mozgatása, ellazítása); ez egyrészt megkönnyíti a szülést, másrészt meggyorsítja a szülés utáni regenerálódás folyamatát. Ehhez ajánlott: Kriston Andrea, Ruzsonyi Péter: Intim női torna, Bp., Bibliofil Kft., 1991, 1998, 1999.

Napi 5 perc légzőgyakorlatot is érdemes beiktatni, és ha lehetőséged van rá, érdemes elmenni terhestornára, szülésfelkészítő alkalmakra, ahol nagy valószínűséggel a szülés alatti légzéstechnikákról is szó lesz. Én utóbbiakat éles helyzetben sajátítottam el - szerencsém, hogy a szülésznőm fontosnak tartotta, és kiokított hirtelenjében. Szerintem előzetes gyakorlás nélkül is elég jól elsajátíthatók; a leglényegesebb számomra az volt, hogy a méhösszehúzódások alatt mélyeket kell lélegezni - a fájdalom ellenére is -; egyébként ez enyhíti is a fájdalmat. Mély, lassú hasi légzésről van szó; én közben elképzeltem, ahogy ezzel a babának is oxigént juttatok, és mintha nyomnám őt lefelé a mély lélegzettel.

Terhesség - a vitaminokon túl

A terhesség nagyon örömteli időszak, csak vigyázni kell, hogy az ember ne aggódjon folyamatosan a babáért. Nekem sajnos nem megy a nem-aggódás, pedig törekszem. 
Mindenesetre rögzítek itt pár dolgot (főleg) a terhesség nem-testi részével kapcsolatban, hátha másoknak is segítenek.

      
- Mikor teszteljünk?  A teherbeesés általunk vélt időpontjától számítva legalább két héttel, vagy az elmaradt menstruáció 4-7. napján reggel érdemes elvégezni a tesztet - utóbbinál feltéve, hogy a ciklus közepén fogant a baba, ami ugye nem evidens... Pl. a menstruáció kezdete előtti 12 órában is tud, amit ugye később mutat ki a teszt, mivel a beágyazódás későbbre esik. (Én vagyok rá az egyik élő példa:).)

- Mikor menjünk el az első vizsgálatra?  Az utolsó menstruációtól számított 6. hétnél előbb ne, később lehet:) (Ha a menstruáció előtt közvetlenül fogant a ded, rászámolhatunk még két hetet.)

- Hogyan is számolják ezt az egészet...?  A "kihordási idő", tehát a baba valós kora mindig két héttel kevesebb, mint a "hivatalos" aktuális heted, mivel azt az utolsó menstruációtól számítják (tehát minimum két héttel a fogantatás előttől). Hogy ez miért jó, nem tudom. (Ha tudod a fogantatás napját, és mondod, valószínű úgysem hiszik el, és tovább számítják a maguk módján... Én ezt tapasztaltam.)

Mit olvassunk?

    Én az első babánál minden héten megnéztem a neten, hogy épp mije fejlődik, mit csinál, meg minden hét kezdetén elolvastuk a Nézd, hogy növök című könyvből, hogy épp mi lesz vele. A másodiknál inkább már csak a könyvre volt időm:) (Campbell, Stuart, Nézd, hogy növök, Bp., Litkey és Társa, 2004.)

     Ami nekem nagyon sokat adott, az Ina May Gaskin Útmutató szüléshez (Bp., Jaffa, 2009.) c. könyve volt, de ezt már a szülésre készülve érdemes olvasni. Nagy magabiztosságot ad a természetes szülést illetően, sokaknak valószínűleg egészen új szemléletet is, hiszen mi inkább azt halljuk, hogy a szülés nagyon fáj, és túl kell esni rajta. Ez a könyv elég összetett képet fest a mai nyugati kórházi-terhesgondozói attitűdről, a rendszer hibáival együtt; különbséget tesz orvosi és bábai modell között: míg előbbi a tudomány "hivatalos" állásfoglalásainak keretei közé terelné a szülést a szülő nővel együtt, utóbbi a női szervezet és lélek képességeit is számításba veszi. Női olvasóként örömteli élmény, hogy innentől nagyszerűnek és abszolút "szülésképesnek" érezhetjük a testünket - pláne, hogy sok szüléstörténetet is mellékel a könyv, melyek mind ezt támasztják alá. 
     Biztos vagyok benne, hogy az én sikeres szülésemben komoly része volt ennek a könyvnek; úgy szültem meg a 4-kilós babát (burokrepesztés, oxitocin, vákuum és társaik nélkül), hogy nem volt az az érzésem, hogy ilyet többé soha (mint sok nőnek), ellenkezőleg: diadalmasnak és erőt adónak éltem meg az egészet, úgy éreztem, hogy a baba is komoly részt vállalt a küzdelemből, és hogy valami misztikusat és szépet éltünk át.
     (A könyv külön erénye, hogy nem ellenséges az orvosi oldallal szemben. Sok szempontból kritikus, de nem fanatikus; a Farmról (USA), ahol a szerző bábaként dolgozik, a közeli kórházba szállítják azokat az anyákat, akiknek a szülése az orvosi technika igénybevétele nélkül továbbvihetetlen; a kórházzal a bábák jó viszonyt ápolnak, és tisztelet övezi őket.)

     Még hasznos könyv ekkor és a gyermekágy alatt is Ingeborg Stadelmann A bába válaszol c. könyve (Bp., Katalizátor, 2003, 2007.), sok gyógynövényes-természetes megoldása van. (Ez a gyermekágyi időszakon át a terhességtől a babakorig-babaápolásig ível.)

     Csak nemrégiben, a második terhességemkor jött szembe a kapcsolatanalízis fogalma; ez egy pszichológiai módszer, mely azt célozza, hogy az anya valós, személyes kapcsolatba kerüljön a magzattal (bőven túl a "szia, baba!" szintjén). A kitalálói-művelői, Raffai Jenő és Hidas György úgy vélik, hogy akár korai traumák (pl. ikertestvér elvesztése) is gyógyíthatók már a méhben, és fel lehet készíteni a babát a megszületésre is a kapcsolatanalízis során. Ezek a babák megszületve kiegyensúlyozottabbak és érdeklődőbbek szoktak lenni a többieknél, az anya-baba viszony kezdettől harmonikusabb, a babák érettebbek. 
      Nyilván jó lenne eljárni ilyen alkalmakra, de én részemről egyelőre az otthoni kísérletezést célzom meg. A módszer alapja egyfajta meditatív állapot, amit az ember alapvetően egyedül is képes elérni, ha megfelelőek a külső körülmények. Könyv a dologról: Hidas György, Raffai Jenő, Vollner Judit, Lelki köldökzsinór: Beszélgetek a kisbabámmal, Bp., Helikon, 2002, 2005, 2008, 2010, 2011, 2013.

      Van egy opus, amit még nem tudtam megszerezni, de már a tartalmi kivonatának olvasása is komoly attitűdváltást idézett elő bennem: Jean Liedloff Az elveszett boldogság nyomában: A kontinuum-elv c. könyve (Piliscsaba, Kétezeregy Kiadó, 2007, 2008, 2010.). A hölgy két és fél évet töltött el Venezuelában a jekána indiánok között, és azt kutatta, mitől boldogabbak, mint mi "nyugatiak". Arra jutott, hogy a kulcs a "gyereknevelésben" van (ahogy mi hívjuk); már a kisbabákkal is egész máshogy foglalkoznak, mint a mi kultúránkban a legtöbb szülő (nincs kiságy, gyerekszoba, "aludj el egyedül", háromóránkénti szopi, stb. stb.). De ez csak a jéghegy csúcsa...
     Ez a könyv már alkalmas felvezető lehet arra, hogy ne csak a terhességgel és a szüléssel, de a megszületett kisbabával is tudjunk mit kezdeni - nekem ez elég nagy hiányosságom volt az első időkben. Miután a pici megszületett, úgy éreztem, összecsapnak a hullámok a fejem fölött: egyszerre kell ellátnom őt és pihennem, plusz bepótolnom a mulasztásaimat "anyaságtanból", és olyan kérdéseken töprengeni, mint például: szabad-e sokat tutujgatni, nem rontom-e el vele? Alhat-e el szopizva, karban? Hol aludjon? Szabad-e sírni hagyni? (Az én családomban erre olyan jótanácsok élnek, mint pl. "Ne rohanj be rögtön, ha sír, ne szokja meg, hogy mindjárt rohansz...", "Nem kell mindjárt felkapkodni, ha sír!" - mostani szememmel nézve az efféle tanácsokat jobb kiszórni a kukába. Most már azt mondom, hogy büntetni kellene a sírni hagyást, és nagy szerencséje lesz a sírni hagyott gyerekeknek, ha valaha is kompenzálják az életükben, hogy cserben hagyta őket az, akire egész mivoltukkal támaszkodtak.) A leghasznosabb tanácsot ekkoriban két barátnőm adta, az egyik saját tapasztalatból: "A babának nem a kiságyban van a helye, hanem a te közvetlen közeledben!", a másik az anyukáján keresztül: "Két hetes? Ölelgesse nyugodtan!" (Elég durva ránézni arra, hogy egy percig is elhittem, hogy árthatok a babának azzal, ha szeretgetem!)

     A babaaltatásban és a babához való hozzáállás kialakításában segít William Sears Éjszakai gondoskodás című könyve is (Bp., Sanoma Media Budapest, 2006, 2013.). Az író nyolcgyerekes orvos, az együttalvás pártolója, sokat ír ezzel összefüggésben a bölcsőhalálról is. (Együttalváskor a baba és az anya lélegzése és alvásritmusa összekapcsolódik, az anya mondhatni "segít lélegezni" a babának.) Az érvelése szerintem logikus, a hozzáállása természetes. Úgy vélem, az anyáknak megnyugtató, ha engedik őket ösztönösen ellátni a babájukat - a mindenféle technikázások szerintem csak megzavarják őket.

A terhesség vége felé érdemes elgondolkozni azon, hogy beszerezzünk-e légzésfigyelőt. Sokan javasolják, mégse vesz mindenki - vannak, akik egyszerűen nem aggódnak, vagy nem akarnak aggódni a babáért. Mi vettünk, mivel én nagyon aggódékony voltam/vagyok... Aukciós oldalon, használtan is lehet jót beszerezni. A Baby Sense II. márkájút javasolja a Madarász utcai Gyermekkórház, mely Bölcsőhalál Prevenciós Program néven összetett felkészítőt is szervez a témában. Én olyat szerettem volna, ami egyben bébiőr is (a Baby Sense ezt nem tudja), ezért Angelcare 301-R-t vettem végül.