Így kötöm - Karikás kendő

Karikás kendőben némi rutinnal fél perc alatt magunkra applikálhatjuk a babánkat. Újszülött kortól használhatjuk elöl- és csípő fölött hordozásra is. Az újszülöttnek a fül felső vonaláig érjen a felső szegés, ahogy nő, egyre lejjebb kerülhet, kalimpáló babák a hónalj vonalát preferálják. Az oldalakat ajánlott cserélni a baba és a hordozó személy érdekében is. Változó, hogy ki meddig bírja/szereti használni a karikást, a féloldalasság miatt 10 kg körül hosszabb távon általában kényelmetlenné válik.

Baba a bal csípő fölött.

Ez a leírás csak lehetőség, nem csak így lehet jól kötni!

V. Little Frog Boulder Opal karikásban

Átterítem átlósan a hátamon a kendőt. A karika a jobb mellem fölött van, a hónaljam felé.

Bal kezemmel megfogom belülről a kendő alsó szegését. Megragadom, és ennél fogva vezetem át a karikákon (mindkét karikán egyszerre) alulról az egész köteget, úgy, hogy a megragadott rész kerüljön felülre a karikákban. (Így megfelelő a csavarás iránya.)

Úgy csinálom, hogy a bal csípőcsontom kiálló felső része (csípőtaréj) fölöttig érjen a kendő alja. (De a megfelelő bugyorméretet a babaméret is meghatározza.)

Megint csak az említett szegésnél fogva bevezetem az alsó karikába az előbb mindkettőn átbújtatott kendőrészt.

Elrendezem a karikán a kendőt, vagyis a karikát átfogva egyenletesen ráncolom és a markomba gyűjtöm az anyagot a karikán.

Feljebb teszem kicsivel a karikákat, a vállcsúcs alá vagy a vállcsúcsra (bár nem feltétlenül kellene, de általában kicsit csúszni szokott a karika lefelé, ahogy kötünk), majd bugyrot képezek, a hónaljamig felhúzom a (most már) felső szegést, hátul eligazítom, hogy a lapockámnál is kijjebb jöjjön.

Megfogom a babát, bal vállamra fektetem, jobb kezemet alulról bevezetem a bugyor alá, megfogom vele a baba lábait, lassan eresztem bele a kívánt szintig (vagyis a csípőtaréj fölött (nem az oldalamon, hanem „elölebb”)), míg a balommal vízszintesen tartom a felső szegést. 

Kicsi baba esetén fül felső vonaláig ér a felső szegés (fejét jól tartónál nyakig, nagyobbnál hónaljig) . Annyira teszem oldalra, hogy a felkarjaink egymás mellé kerüljenek. 

A felső szegés hátsó lazaságát átvezetem a karikához. A babát tartva meghúzom, az alsó szegést szintén (egy centivel a varrás fölött, hogy ne vághasson be!), így már leesésbiztos. A baba hátán egyenletes és sima az anyag, az egész maradék köteg a baba térdhajlatába kerül: minden érzékelhető felesleget előrevezetek a térdhajlatban a karikához, majd a baba lábai között kettőnk közé nyúlva kihúzom a térdhajlataiba egyik, majd másik lábánál is (nem húzom hasig!). 

Sávonként meghúzom a kendőt (kb. 8 húzás), „csíkot a csík felé”..., "napsugarasan"..., lentről fölfelé. A baba oldalainál végighúzom a kezem, ahol lazaságot találok, elvezetem a karikához, és kihúzom.

Ha kész, végigsimítom a kezeimmel a baba hátát, megigazítom a térdét.

Levétel: az alsó karikát elemelve meglazítom kicsit a kötést, másik kezemmel tartva a babát. Alulról kezdve eltávolítom a kendőt a baba popsijáról, hátáról, fejéről, így kibújtatva őt.

Demóbaba karikásban előre kötve, a kendő Girasol Snow Flame

Mire figyeljünk?

• A baba valamelyik lába lejjebb kerülhet, mint a másik, az elöl lévő akkor, ha csak húzom, de nem vezetem kellőképpen előre a térdhajlati részt; a hátulsó akkor, ha jól előrevezettem, de aztán laza marad a meghúzás. Előbbi gyakoribb.
•  Egyenetlen rendezgetés esetén egy-egy sáv laza maradhat, ezt utána nehéz rendbe hozni, és meghúzásnál egymásra másznak a sávok.
•  Gyakori hiba szokott lenni a lazaság előrehozásának elmulasztása. Ha csak húz, húz az ember, könnyen lehet, hogy ferdére húzza a babát, mert a baba felsőteste előremegy, míg a popsija marad. A másik gond ezzel, hogy ha nem viszem előre a lazaságot, hiába húzok, laza marad összességében.
• Szintén hibalehetőség, hogy az egész kendő laza marad, inkább csak megtámogatja, mint tartja a babát, aki eközben a hordozó személy medencéjén ül. Ha jó a kötés, simán el merem engedni a babát.
• Ha túlzottan oldalra kerül a (nagyobb) baba, a hordozó személy kénytelen hátrahúzni a vállát, hogy a babáé elférjen. Kényelmesebb, ha a baba válla és a hordozó személy felkarja egymáshoz ér, de a hordozó személyé nincs a babáé fölött (a baba nincs egészen oldalt!).
• Gyakori hiba, hogy túl nagy bugyrot képezünk. Ilyenkor is elhúzódhat a baba felsőteste, mivel sokat kell húzni a feszesség eléréséhez.
• A baba popsijának helye az, ami meghatározza a helyzetét, nem a felsőtestéé! Oda tegyük a popsit, ahova tenni szeretnénk a babát, és a popsit tegyük át, ha át szeretnénk helyezni (előrébb vagy jobban oldalra, pl. szoptatáshoz).
• A felső szegés vízszintesen fusson! 
• Figyeljünk rá, hogy mikor a felső szegést meghúzzuk, vízszintesen húzzuk, ne lefelé.
• Ne kerüljön anyagfelesleg felülre! Minden anyagfelesleg a térdhajlatba menjen!
• Ha a térdek nem érik el a baba köldökmagasságát, az egész térdhajlati kendőrészt együtt kezelve feljebb vihetők. A térdhajlatba került kendőrészt (az egészet átfogva!) egészen hátulról vezessük a karikákig a baba térdhajlatain keresztül, és a karikákon túl szintén egy egységként megragadva húzzuk meg.
• Ha kisebb babát kötünk, ne tegyük magunk köré a combjait, mert túlterpeszthetjük, illetve kényszertartásba kerülhet a térd - ld. kép. Csak akkor legyenek körülöttünk a combok, ha már elég hosszúak ahhoz, hogy 90°-os legyen a terpesze, illetve úgy pozicionáljuk, ahogy a legtermészetesebb pozíciót veszi fel - függőleges lábszárakkal. (Ha a hordozó személy testesebb, vagy pl. várandós, ez nem is mindig kivitelezhető. Nagy hassal nekem mindenhogy a hasamba állt I. térde.) Ahogy batyunál is, itt is jól kivitelezhető általában, hogy a térdek felénk legyenek ("belénk álljanak"), ne körülöttünk.

  

  A csípőm miatt kényszertartásba került V. térde.
  Érdemesebb lett volna csípő fölé kötni, nem előre.

  
  

• Ha karikásban lilul a baba lába, az azért lehet, mert nem egyenletes a meghúzásunk. Ezt tudjuk csekkolni: ha enyhén lazítunk a kötésen, és megragadjuk a térdhajlati részt, érezzük, ha egy ponton feszesség van benne. Ilyenkor kilazíthatjuk, és meghúzhatjuk újra, egyenletesen. Tudunk lazítani csak az adott szakaszon is, attól függően, hogy a karikákat milyen szögben emeljük el.
• Karikásnál mindig váltogassuk az oldalakat (hol jobb, hol bal oldalunkra kössük a babát) a hordozó személy gerince és a baba érdekében is (az lesz az aktív oldala, amerre néz; jó, ha ez nem mindig ugyanaz)!
• Figyeljünk a fiziológiás pozíció megvalósítására!
• Ne csuklóból húzzunk meg, mert ínhüvelygyulladást kapunk;) A kézfej egy vonalban legyen az alkarral!
• Ne tegyünk pelenkát, törölközőt a felső szegés alá! Egyrészt felesleges, mert megfelelő meghúzásnál teljesen jól támasztja a baba fejét a felső szegés, másfelől azon a szakaszon, ahova törölközőt tettünk, lazul a kötés feszessége, és ez az alatta lévő sávra is kihat (mivel laza meghúzás után nem következhet rögtön kellően-feszes).
• Ha jó a kötésünk, a baba egészen ránk simul, érezzük a lélegzését. Nem szabad, hogy görnyedjen a kötésben, mert ez fulladásveszélyes! A légutak legyenek szabadok! Pont emiatt ne érjen a fül felső vonala fölé a felső szegés.
• A baba öltözéke ne legyen túl meleg, de a lábát hőségben is takarja nadrág vagy lábszárvédő térdhajlat alattig, különben nyomot hagyhat a kendő, hiszen egy egyenetlen felületre esik a baba tömegének egy része. Ne kössünk rugdalózóban, mert nem engedi kellő mértékben behajlítani a lábat, akadályozza a lábfej mozgását, beindíthatja a járóreflexet. (Egy mérettel nagyobb rugi jó lehet.)

Ajánlott vidi: https://www.youtube.com/watch?v=-xcykIw58kw

Meg a sajátom is: https://www.youtube.com/watch?v=M4OBym7Zx3M

 Az itt olvashatók nem helyettesítik a személyes tanácsadást, mindenki saját felelősségére használja. Jó kötést!

Az optimális babapozíció a hordozóban

A facebookos kérdezős csoportban sokszor kerül elő, hogy "de hát a mei-tai-ban is köldökig ér a babám térde...". Könnyű elveszni az információk sokaságában a tekintetben, hogy milyen pozíció is volna tökéletes a baba szempontjából, és ez nehezíti a jó eszközválasztást. Ezért szerettem volna egy összefoglalót a babapozíciókról a hordozóeszközökben.

A legfontosabb, hogy nem ugyanazt várjuk el a különböző eszközöktől.

Milyen az optimális babapozíció a kendőben (pl. kenguru, batyu kötésben), karikás kendőben? 

- A kendő megtartja a baba természetes 60-90°-os terpeszét.

- A baba térdei a saját köldöke magasságáig érnek, vagyis kb. 110-120°-ot zárnak be a combjai a hordozó személy törzsével.

- A kendő csigolyáról csigolyára megtámasztja a babát.

- A baba nem görnyed benne, hanem egyenletesen, a maga természetes pozíciójában (amelyet eszköz nélkül magunkhoz ölelve is felvesz) hozzánk simul. Onnan tudhatjuk, hogy görnyed a hordozóban (nem pedig a természetes C görbületet veszi fel a háta), hogy a felsőteste nem tapad ránk, enyhén eltávolodik tőlünk.

A sokat idézett kép az optimális pozícióról.
A babapóz a kendőben azonos a karunkban
felvett helyzetével. Forrás: jeportemonbebe.com

A fiziológiás pozíció; kendőben, bugyor-alapú kötéseknél erre törekszünk.
Forrás: http://batyuklan.blogspot.hu/2010/12/ujszulott-hordozasa.html

Az itt leírt pozíciót hívjuk fiziológiás pozíciónak, mivel azt képezi le, ahogy a baba magától is helyezkedik, mikor magunkhoz öleljük. A leírt lábtartás, amelyet a hordozóeszköz megtámogat, a terpesztett guggoló lábtartás (TGL). (Azért vezették be ezt a kifejezést, mert a "békapóz" és "M-tartás" nem tudja tökéletesen visszaadni, miről is van szó.) Bővebben ld. itt.

Demóbaba kenguru kötésben (Didymos Katja)

A térdek kívánt magasságának csak a mellünk

szabhat határt;) (Érdemes nem-túl-magasra kötni:))

Kenguru, batyu, csípőkenguru kötésben, karikás kendőben (előre vagy oldalra kötve) megvalósul a TGL. Sok olyan kötés létezik viszont, amely nem képes tökéletesen megtámogatni ezt a pozíciót, a legismertebb talán a belül zsebes keresztezett. Itt a kendőszárak vízszintesen futnak, nem U alakban, mint a fent említett kötéseknél, így nincs, ami jelentősen megemelhetné a baba térdeit a popsijához képest.
(Köldökig érő térdet ennél a kötésnél csak úgy eredményezhetünk, ha az előrehozott szárakat behozzuk térdhajlatig (alapesetben az ülőgumók alatt keresztezzük őket) - azzal együtt, hogy a baba hátán futó kendőrész laza; máskülönben a babának ez az átpozicionálása nem valósítható meg. De ha pontozni kellene egy így "köldökösített" belül zsebest és egy szép feszesre kötöttet, ahol nem ér köldökig a térd - utóbbi győzne;).)
Ezzel együtt ez a kötés (egészséges baba esetén) ott van az ajánlottak között.
A pozícióról még ld. ezt a cikket.

Milyen az optimális babapozíció a derékpántos eszközökben? (mei-tai, Bondolino, csatos hordozó (SSC))

- A baba terpesze a lehető legkisebb... - ha lehet ilyet mondani, hiszen adott a baba, a hordozó személy, és adott a hordozó is. A legmeghatározóbb itt a hordozó személy derékbősége. (Minél nagyobb a derékbőség, annál szélesebb terpeszt határoz meg a derékpánt. Amennyire lehet, törekedjünk a kis terpeszre, pl. derékra kötve a pántot kisebb lesz, mint csípőre kötve, ha hölgy a hordozó személy:)...) Csak nagyon vékony hordozó személy és elég nagy baba kombinációjával valósítható meg a 90° - de optimális esetben nem sokkal nagyobb ennél a baba terpesze (max 110°, ha már). A túl széles terpeszt azért próbáljuk kerülni, mert hatására homorodik a baba háta, vagyis olyan pozícióba kényszerül, amelyre még nincs készen, ha a felsőtestét még nem tartja önállóan. A kényszerpozíció kihat az izmokra, inakra, ízületekre, egyes izomcsoportok idő előtti erősödéséhez vezethet (ami későbbi tartásproblémák alapja lehet).

Kéthetes gigaded (5 kiló körüli) Bondolinóban.
Az eszköz aránylag feszesre húzott, a body-szélesség
megfelelő, de a terpesz jóval nagyobb az optimálisnál...
Már nem tenném (bele).
(Szoptatási célból alacsonyra kötöttem.)

- A baba combja vízszintesen legyen benne. Ha a terpesz nagyobb 90°-nál (és ez általában így van), a popsihoz képest megemelt térd csak kényelmetlenné teszi a túlterpesztést - arról nem is beszélve, hogy túlnyújtja az izmokat, és nem segíti a combcsont optimális vápába illeszkedését. Vagyis ha - azt vélve, hogy így köldökmagasságig emelhetjük a baba térdeit (ld. bugyrosított kötés) - lazára vesszük az eszközt, valójában csak a hordozóba ültetjük a babát ahelyett, hogy egyenletesen megtámasztanánk vele. Szóval derékpántos babahordozótól nem várunk el köldök magasságig érő térdet!!

- Minél inkább megtámasztja a baba gerincét (- ezért ajánlják a tanácsadók a kendő anyagú eszközöket; de nyilván a legjobb mei-tai sem támasztja a baba gerincét olyan egyenletesen, mint a 14-16 ponton meghúzott kendő...). A kendő anyagúak hátránya lehet viszont, hogy nagyobb súlynál a body megereszkedhet, így a "vízszintes combok" kitétel nem megvalósítható. (Csatos esetében nem szoktam a kendősre voksolni, erről ld. majd ott.)

- Nem várunk el "C-alakú gerincet" - az azt jelezné, hogy a baba görnyed a laza hordozóban (vagy keresztcsontján ül a bugyrosítottban), de igyekszünk, hogy ne is homorítson a baba (bár ezt kis valószínűséggel érhetjük el).

Csatos hordozóknál, láb fölött keresztezett mei-tai-oknál látunk legtöbbször odalapulást. Mei-tai-nál a kereszt lapítja a hordozó személyre a babát, csatosnál a vállpánt body-csatlakozója fut legtöbbször a baba derékmagasságába; ott meghúzza a body-részt, enyhe, de érezhető nyomást gyakorolva a baba gerincére, homorításra késztetve a hátát. Emiatt és a túlterpesztés miatt a baba nem tudja kényelmesen a hordozó személy hátára hajtani a fejét, ha elalszik, a feje hátranyaklik (csak az alvócsuklya fogja). Laza formázott hordozó esetében fölfelé néző arccal alszik, ami szintén a túlterpesztés okozta homorítás jele, még ha csak a gerinc nyaki szakaszán látszik is.

Alvás tehermentes pozícióban (kenguru kötés), illetve nem tehermentesben (laza mei-tai)
Forrás: http://www.littlegreenangels.com, http://wearingyourbaby.co.nz

Az egyoldalú izommunkára késztetés, amelyet a csatos kivált, beleszólhat a gerinc környéki izmok természetes fejlődési menetébe; a laza eszközökben való ülés nem tehermentes kisbaba-gerinccel; a túlterpesztett pozíció nem segíti a csípő optimális fejlődését. Ezért ajánljuk azt, hogy lehetőleg totyogó kor előtt ne használjunk csatost.
A csatosokról külön cikk itt.
/A képen a Bondolinónál jól megfigyelhető, hogy a body-t enyhén öblösre gyártják, a térdek okvetlenül feljebb kerülnek, mint a popsi - talán ez a fajta kialakítás is kelti a szülőkben azt a képzetet, hogy a derékpántosokban is cél a köldökig érő térd...

Ez a cikk általános ajánlásokat fogalmaz meg, a személyre szabott ajánlás természetesen ettől eltérhet, hiszen minden szülő-baba páros más és más, saját szükségletekkel és korlátokkal.